2010. szeptember 27., hétfő

Diszkalkulia és az IQ kérdés

Állandó kérdés a diszkalkulia területén az IQ érintettség. Az idei félév során is felmerült kérdésként. Itt van néhány ismeret a dilemma mélyítésére:
1905 - Ranschburg Pál felhívta a figyelmet az izolált képességkiesés előfordulási lehetőségére az egyébként jó intelligenciájú tanulók között.
1962 - Kirk Bateman gyermekpszichológus megfogalmazásában a tanulási zavar pszichológiai hátrányt eredményez, vagyis nem értelmi fogyatékosság.
1975 - Ladislav Kosc a diszkalkulia fogalma alatt a matematikai képességek kifejlődésének anatómiai- fiziológiai alapját képező károsodást érti, ezért az általános mentális képességekben eltérés nem található.
A 80-as években Wolfensberger hangsúlyozza a matematikai zavarok egyéni szintű eltérését, vagyis a diszkalkulia gyűjtőfogalom. Kérdés, hogy milyen szempont alapján, ki kerül be a csoportba.
1996 - Mesterházi Zsuzsa megfogalmazásában diszkalkulia különböző intelligenciaszint mellett jelentkezhet.
2002 - Ansari és Karmiloff - Smith eredményei alapján normál intelligenciaszint mellett eredményez aritmetikai készségsérülést a diszkalkulia, viszont a számolási készség deficit genetikai problémákra is visszavezethet (pl. Turner - szindróma, Down - szindróma)
Márkus Attila Számok, számolás, számolászavarok című kiadványában hangsúlyozza, hogy az értelmi fogyatékos személyek a számolási feladatokban teljesítenek saját átlaguk alatt, Normál populáció esetén a számolási szubteszt magasan korrelál az ismeretekre vonatkozó altesztekkel.

Az olvasóra bízom a döntést, hisz tudományos szempontból nem lehet egységes, minden szempontból védhető megfogalmazást, eredményt fellelni.
Továbbá érdekes kérdés, hogy értelmi fogyatékosság esetén a diszkalkulia jelenségét okozó neurológiai okok másodlagos sérülésként mennyire körülhatárolhatóak, mivel az elsődleges sérülés vezető hatású.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése