2013. május 7., kedd

KÖNYVAJÁNLÓ: Stanislas Dehaene - A számérzék

A most ajánlott könyv Stanislas Dehaenetől az egyik kedvenc szakkönyveim közé tartozik könnyed fogalmazása mégis tudományosan megalapozott, korrekt hivatkozásai révén. Mire a könyv végére ér az olvasó, valóban választ kap az alcímben megfogalmazott kérdésre: Miként alkotja meg az elme a matematikát? 

Számoló csecsemők fejezet érdekessége
A könyv végigveszi a számtani örökségünket, mely az állatoktól az emberi terjedő fejlődést elemzi. Ezt követően a csecsemők számérzékét mutatja be Dehaene újraértelmezve Piaget elméletét és tévedéseit. A fejezetből kiderül, hogy a csecsemők számtani képességei nem haladják meg az 1,2,3 és talán a 4 számok tartományát, melynek egyik példája Karen Wynn kísérlete négy és fél hónapos babákkal. Mindemellett a babák számtani következtetései teljes mértékben a tárgyak téri- idői pályáján alapulnak. A Piageti számmegmaradási törvényt bizonyító kísérletet módosítva (üveggolyó helyett csokidrazsé) Mehler és Bever bebizonyította, hogy sokkal korábban kialakul az ismeret a gyermekekben. Erre egy Dyscalculiaport otthoni kísérlet.

A felnőttek számegyenese fejezet érdekessége
A számokhoz a mennyiségek érzete mellett téri asszociációk is párosulnak. Erre azt a kísérletet említi Dehaene, amikor a résztvevő feladata megállapítani, hogy 65-nél nagyobb vagy kisebb számot lát. A kezükben lévő gombok megnyomásával kellett jelezni. Az első csoport utasítása: bal kézzel jelezze a kisebb, míg jobb kézzel a nagyobb számot. A második csoporté fordított utasítás volt. Az első csoport kevesebb hibával és gyorsabb reakcióidővel dolgozott, mint a második csoport.
A nyelvnek ára van a matematikában. Hogyan lehet? Kevin Miller és munkatársai kínai és amerikai gyermekeket kértek meg 4 éves koruk tájékán, hogy számláljanak, ameddig tudnak. A kínai gyerekek majd 40-ig, míg amerikai társaik alig 15-ig tudtak elszámolni. A 11, 12 számig szinte azonos volt a teljesítmény. A 13, 14 számot elérve az amerikai gyerekek szinte elnémultak. Ez a számolási rendszerek sajátosságainak köszönhető. A kínai számok egy szótagúak, míg az amerikai számnevek sokszor2 vagy több szótagúak. A kimondott kínai számok az arab írott számok rendszere alapján épül fel. Az amerikai gyerekek a számnevek formájára figyelnek nagyobb számban.

A következő bejegyzésben a mentális számegyenes kialakulásával foglalkozunk a Dehaene munkássága kapcsán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése