2015. október 19., hétfő

Diszkalkulia diagnosztika és terápia - nemzetközi kitekintés

A prevenció és a diagnosztika jelentősége
Az elsődleges és másodlagos tünetek felismerése és helyes értelmezése elengedhetetlen feltétele hogy a diszkalkulia veszélyeztetett gyermekeket mihamarabb diagnosztizáljuk és a nekik megfelelő terápiás eljárásban részesíthessük. A szülők és pedagógusok az alábbi tünetekre és viselkedési megnyilvánulásokra figyelhetnek fel:

Korai gyermekkorban:
-      számnevek jelentésében bizonytalan vagy téved
-      relációs szavak jelentésével nincs tisztában
-      nehézséget okoz neki elrendezni a tárgyakat alak, méret vagy szín alapján
-      a számolás megtanulása, a számok felismerése problémás

Iskoláskorban:
-      nyelvi feldolgozás nehezített
-      alapműveletek elsajátítása nehezített
-      időérzék fejletlen
-      vizuális és térbeli képességekben deficit mutatkozik
-      a meglévő tudásukat és készségeiket nehéz alkalmazni a matematikai problémák megoldására

Felnőttkorban:
-      az előző tünetek súlyosabbá válnak
-      a mindennapi életvitel nehezített

Kisiskoláskorban ha az óvódapedagógus felismeri a rizikófaktorokat, akkor további feladatokat adhat a gyermeknek, hogy gyanúját megerősíthesse vagy elvethesse.
Ilyen feladat lehet például, ha
 -      a gyermeket megkéri, hogy a különböző építőkockákat vagy más tárgyakat méret, szín vagy forma szerint csoportosítsa őket.
-      emellett megfigyelheti az adott gyermeket tornaórán hogyan tájékozódik a térben hallott utasítások alapján, így tudomást szerezhet arról, társít-e jelentést, és helyes-e ez a társítás a relációs szavakhoz.

Ha ezekben a feladatokban a gyermek gyengén teljesít, mindenképp beszélgessen erről a szülővel és kérjenek vizsgálati időpontot, hogy a gyermek megfelelő terápiában részesülhessen már az iskolába lépés előtt.
Németországban már kidolgoztak egy olyan szűrőeljárást, amely már az iskolakezdés előtt meg tudja mérni, hogy egy gyermeknek mennyire alakult ki arányosan a mennyiségértelmezésének alapjai, mely elengedhetetlen a matematikai feladatokhoz, problémamegoldáshoz.

Ha óvodáskorban nem szűrték ki a diszkalkulia veszélyeztetett gyermeket, akkor az iskolában a pedagógusnak kell felfigyelnie a matematikai teljesítmény gyengeségeire, melyek másodlagos tüneteket hozhatnak magukkal. Gyakran a diszkalkuliás gyermekeket szorongó vagy agresszív viselkedés jellemzi ezekben a helyzetekben, hiszen kudarcaikat nem tudják egyedül megoldani, sőt elrejteni sem a környezetük elől. Fontos, hogy ezeket a jelzéseket a pedagógus ne csak hogy felismerje, hanem helyesen is értelmezze őket. Nem ritkán előfordul, hogy a tanítók hajlamosak a tanuló lustaságának vagy a tananyag nehézségének tulajdonítani ezeket a problémákat, pedig valójában a feladatokhoz szükséges alapkészségek hiányoznak a gyermeknél.

A preventív diagnosztika célja 
-      a gyermek fejlődési állapotának felmérése
-      figyelembe véve a számolással kapcsolatos előismereteit,
-      és felfedezni a hiányzó alapkészségeket,

amelyek kezelés nélkül problémát okoznak az értelmezésben, és így számolási gyengeséghez/diszkalkuliához vezetnek.

Akár a korai gyermekkorban, akár az iskoláskorban merül fel a diszkalkulia gyanúja szükségessé válik, hogy további vizsgálatokkal a szakemberek diagnózist állíthassanak fel, mely lehetővé teszi a gyermeknek megfelelő fejlődést biztosító terápiában való részvételt.

Ha valaki felnőttként hall először a diszkalkuliáról és ezeket a tüneteket tapasztalja mindennapjai során, érdemes az USÁ-ban elterjedt, szakemberek által kidolgozott diszkalkulia-tesztet kitöltenie, mely online elérhető. Miután kitöltötte levélben kiküldik az eredmény és a további javasolt teendőket.

A terápia
Ha a diagnózis megszületett, kezdődhet a terápia. Fontos tisztázni, hogy ez nem korrepetálást jelent matematikából! Ezt csak szakember végezheti hatékonyan és eredményesen.
A terápiáról érdemes tudni, hogy:
 nem az ismeretanyag átadásán van a hangsúly, mert ez csak erősítené a kudarcélményt a tantervi hiányosságokat szisztematikusan, a gyermek szintjének megfelelően igyekszik pótolni sokat foglalkozik a gyermek pszichikumával: igyekszik oldani a kialakult szorongást és felépíteni a bizalmát a matematikával szemben.

A többségi pedagógusok
A diszkalkulia terápián túl az iskolában matematikát tanító pedagógusok feladata is, hogy amennyire csak tudják segítség a diszkalkuliás tanulókat. Néhány általános alapelvet mindenképpen szükséges figyelembe venniük:
·         Mindig a megértésre fókuszáljunk.
·         Használjuk konkrét anyagokat a matematikai szimbólumok mennyiséghez kapcsolásában.
·         Olyan szinten kezdjünk, amely a gyermek számára kényelmes, hogy legyen némi sikerélménye és lassan haladjunk a nehezebb részek felé.
·         Adjunk sok gyakorlási lehetőséget az új készségek/ fogalmak tanulása során.
·         Csökkentsük a memorizálást, különösen kezdetben.
·         Kérdezzünk sokat, azért, hogy a gyermek résztvevővé váljon, és a gondolkodása valóban gondolkodás legyen.
·         A tanulás legyen aktív és amennyire csak lehet szórakoztató is. Nagyon fontosak a pozitív tapasztalatok.
További jó ötleteket adhatnak a témában megjelent könyvek, feladatgyűjtemények is. (Például: Brian Butterworht, Dorian Yeo: Dyscalculia Guidance; Glynis Hannell: Dyscalculia: Action Plans for Successful Learning in Mathematics; Nancy S. Bley, Carol Thornton: Teaching Mathematics to Students With Learning Disabilities)

Blogbejegyzést készítették
Almási Réka, Babják Ivett, Lehoczki Anna, Major Nikoletta, Németh Vivien, Papp Viktória

Felhasznált irodalom
http://www.aboutdyscalculia.org/teachers.html Letöltés dátuma: 2015. szeptember 22.
http://www.gsjournal.net/old/files/4457_anderton114.pdf Letöltés dátuma: 2015. szeptember 20.
http://www.ldonline.org/article/13709/ Letöltés dátuma: 2015. szeptember 20.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése